A mai kor embere lenyűgözőnek és félelmetesnek találja a maja birodalom örökségét. Évente turisták milliói keresik fel a lélegzetelállító maja piramisokat és romvárosokat. Köztük a legismertebbet, a mexikói Chichén Itzá városát. Ezek a páratlan építmények hihetetlen fejlettségi szintről tesznek tanúbizonyságot, de létrejöttükhöz mégis vér tapad.
A maják az építészeten kívül más területeken is rengeteg ismerettel rendelkeztek. Jártasak voltak a művészetekben, a matematikában, az asztronómiában, valamint az orvostudományokban. Fejlettségük a vetekedett az ókori egyiptomiakéval és görögökével.
A maják képesek voltak az idő pontos mérésére, sőt az olyan csillagászati események megjósolására, mint a nap- és holdfogyatkozások. Ezeket akár hosszú évtizedekkel hamarabb ki tudták számolni.
Maja naptárak
2012. december 21-én a konteóhívők azt gondolták, hogy véget ér a világ, mert a maja naptár egyik ciklusa befejeződött. Természetesen a világvége elmaradt. A maják valójában három különböző naptárat használtak: a haab-ot, a tzolkint és a hosszú számítást. A haab 18 darab 20 napos hónapból állt, ezt kiegészítve 5 nappal. A tzolkin 260 napos naptár, 13 darab 20 napos hónappal, ezt nevezik szent körnek. A kettő kombinációja az 52 év hosszúságú híres nagy kör, a hosszú számítás. A maja naptárat a mai napig több mezoamerikai bennszülött nép használja.
A maja emberek hitvilága
A politeista vallás képezte a maja kultúra alapját. Egy természetfeletti birodalomban hittek, ahol az istenek laknak. A világot három részre osztották: alvilágra, a Földre és az Égre. Az isteneiket szertartásos felajánlásokkal és rituális gyakorlatokkal kellett kielégíteniük. Hitük szerint az istenek hozzájuk hasonlóan halandóak, így a bemutatott áldozatokkal nem csak az istenek kedvét akarták elnyerni, hanem életben is tartani azokat. A maják szerint minden embernek van életereje, s ez pedig a vér, amely a lélek és az életerő otthona. Ezért érvágással, saját maguk sebzésével kellett elérni, hogy az emberi testből távozzon a vér, s ezzel az isteneket táplálják.
A maják hitvilágában az emberáldozatok is teljesen bevett dolognak számítottak. A véráldozat legtöbbször a legyőzött ellenség soraiból került ki, de előfordult, hogy maja ember volt az áldozat. Az aztékokkal szemben a maják nem az emberáldozatok megszerzése miatt háborúztak elsősorban, sőt a maja társadalom meg sem közelítette agresszivitásban az aztékot.
Popol Vuh, a szent könyv
A Popol Vuh, vagy a „Tanács Könyve” a majákhoz tartozó kicse nép szent mitológiai könyve. A kutatók a Popol Vuhból próbálják megoldani a maja rejtélyeket. Az erősen hiányos ismereteinket a hitvilágukról, szokásaikról és történelmükről ennek a 18. században felfedezett guatemalai leletnek köszönhetjük. A felfedezője és fordítója a spanyol domonkos rendi pap, Francisco Ximénez volt. A könyv elmeséli a világ és az emberek teremtését, az istenek háborúját, valamint a maják eredettörténetét.
A Popol Vuh nagyon összetett és bonyolult mű, amely a maják tudását és hagyományát tartalmazza. A könyv gyakran kerül ellentmondásba, hiszen évszázadokon át íródott. Mégis ez a legjobb forrásunk, hiszen képet alkothatunk belőle a maják gondolkodásáról, társadalmáról, városairól, államszerkezetéről, építészetéről, vallásáról, illetve 150 uralkodójának életéről.
Maja szimbólumok
A maja városok arcképét az egyedülálló szimbólumrendszerük határozta meg, amely a hitvilágukból eredeztethető. A maja szimbólumoknak körülbelül 30 százalékáról nem tudják a kutatók a jelentését. A maja titkok nagy része a spanyol gyarmatosítások során semmisült meg. A nyelvüket sem sikerült teljesen megfejteni. A megfejtett jelképeknek elsősorban a harcokhoz, a halálhoz és az istenekhez van köze.
Mik a legfőbb különbségek a maják és az aztékok között?
Az azték és a maja kultúra is prehispán civilizáció, azaz a spanyol gyarmatosítás előtt virágzó közép-amerikai civilizáció. Az aztékok harciasabb, agresszívabb népcsoport volt, mint a maja. Az azték civilizáció virágkora sokkal későbbre tehető, mint a majáké. Az aztékok inkább csak Mexikóban éltek, s ott hozták létre fejlett birodalmukat.
Mi okozta a maják bukását?
A maja társadalom már a spanyolok érkezése előtt hanyatlott az egymás elleni háborúk miatt. Majd 1517-től kezdve a spanyol expedíciók folyamatosan kutatták fel a majákat és harcoltak velük a Yucatán-félszigeten. A jóval fejlettebb gyarmatosítok megosztva a törzseket szép lassan leigázták a majákat, s foglalták el területeiket.
A ma élő maják
A maja civilizáció egykoron a mai Mexikó délkeleti részét, egész Guatemalát, Belizét, Hondurast, illetve El Salvador nyugati részeit foglalta magába. Bár a maják civilizációja elpusztult, de leszármazottaik ma is élnek ezeken a területeken. Megközelítőleg napjainkban is még hatmillió ember beszél valamilyen maja nyelven.
Fotók: canva.com
