Gasztronómia

Minden, amit a tequiláról tudni kell

Lime-mal és sóval, koktélban vagy magában, a Mexikóból származó tequila világszerte népszerű ital. Görgess, és tudj meg többet az alapanyagáról, a történetéről és az elkészítéséről, ráadásul még egy-két tévhitet is megcáfolunk!

Biztos, hogy mindent tudsz a tequiláról? Például hogyan is fogyasztjuk, mi az ivás sorrendje? A decanter.com nyomán összeszedtünk néhány tudnivalót, hátha mutatunk még újat a tequiláról!

A tequila fogyasztása

Elterjedt felfogás, hogy előbb a kézfejre kerül egy nyalintásnyi , aztán felhajtjuk a tequilát, majd beleharapunk a limeszeletbe, ha pedig silver helyett goldot iszunk, akkor fahéj és narancs váltja a korábbi hozzávalókat. A sót vagy a fahéjat pedig a kezünk helyet egyenesen az italba is szórhatjuk – elvileg.

A tequila kedvelt fogyasztási módja
A tequila kedvelt fogyasztási módja – Fotó: canva.com

Mexikóban viszont többnyire mindenféle körítés nélkül, tisztán, szobahőmérsékleten fogyasztják a tequilát, sőt másutt az a népszerű, hogy ugyanolyan mennyiségű sangriával keverik, ám só és lime nélkül.

A tequila története

Csaknem két évezredet kell visszarepülni az első tequila-kezdeményekig, hiszen Krisztus után 250-300 körül már az aztékok is készítettek alkoholos italt, a kissé zavaros pulque-t, amelyet még vallási szertartásokon is használtak. Azonban a 16. századig, a spanyol hódítók megjelenéséig nem terjedt el, csakhogy a konkvisztádoroknak elfogyott a brandyjük, ezért úgy döntöttek, hogy még erősebb szesszé alakítják a pulque-t.
Az 1600-as évektől tömegesen kezdtek tequilát készíteni, majd az első hivatalos engedélyt IV. Károly spanyol király adta ki a Cuervo családnak 1795-ben.

Miből készül a tequila?

Az üvegeken rendre feltűnő kaktusz miatt sokan hiszik, hogy kaktuszból készül a tequila, pedig nem: a desztillált szeszt kék agávéból nyerik ki. Ez a javarészt Mexikóban és az Egyesült Államokban őshonos, a kaktuszra némileg hajazó növény valójában a spárgafélék tagja, és a levelei lándzsásak, az élük szúrós. Összesen 166 féle agávé létezik, és ebből 125 megtalálható Mexikóban, ám csak egy, a már említett kék agávé ideális a tequilakészítéshez.

Az ital a nevét egy, a Guadalajarától északnyugatra fekvő városról, Tequiláról kapta, és összességében öt mexikói államban engedélyezett a gyártása:

  • Jalisco (itt található Tequila)
  • Guanajuato egy része
  • Tamaulipas
  • Michoacán
  • Nayarit

Az öt mexikói államban – amelynek produktumait sok országban eredetmegjelöléssel ismerik el – hozzávetőleg 22 ezer regisztrált agávétermelő nagyjából 100 millió növényt gondoz 125 ezer hektáron.

A tequila készítése

Sok időbe telik, amíg a munkájuk iható eredményt hoz, hiszen az agávé leghamarabb hat éve alatt fordul termővé. A tequila készítésének bonyolult folyamata során előbb begyűjtik az alapanyagaként szolgáló növény hatalmas ananászra (spanyolul: piña) emlékeztető tövét, majd hosszú sütési procedúra eredményeként a keményítőt cukorrá alakítják. A cukros lé tartályokba kerül, majd napokon át erjesztik és párolják.

A tequila alapanyaga a kék agávé töve, ami egy ananászra hasonlít
A tequila alapanyaga a kék agávé töve, ami egy ananászra hasonlít – Fotó: canva.com

Olvasni olyasmit is, hogy kukacot tesznek a tequilába, ezért sokakat a viszolygás tart vissza a fogyasztásától. Csakhogy ez a tradíció nem a tequilához, hanem a mexikóiak egy másik nemzeti italához, a mezcalhoz kapcsolódik, azok közül is inkább a kétes minőségűekhez.

Ellenben a legjobb, prémium tequilák kukac nélkül, 100 százalékban kék agávéból készülnek (puro), míg a valamivel alacsonyabb minőségűeknél az agávén kívül (51%) nagyjából fele-fele arányban használnak melaszt, cukorszirupot vagy másféle cukrot (mixto).

A végeredmény színe a fehértől az élénk aranyig terjed, ez utóbbi sokáig érlelt fajtákra jellemző.

A legfontosabb tequila-típusok az érlelés szerint

Blanco: a spanyol szó fehéret jelent, míg a plata ezüstöt, a gyakorlatban mindkettő az érleletlen, ízesítetlen tequilát takarja.

Joven: fiatal, vagy oro, azaz arany, a lényeg, hogy az érleletlen és az érlelt tequilát keverik, vagy inkább szimplán felturbózzák az érleletlent az érlelt tequilákkal.

Reposado: ez a pihentetett, amelyet 2-12 hónapig tölgyfahordóban érlelnek.

Añejo: a jelentése érlelt, legalább egy évig tartják maximum 600 literes tölgyfahordóban. Az extra añejo esetében ez az időtartam minimum három év.

A tequila alkoholtartalma

A népszerű mexikói ital bizony könnyen a fejünkbe szállhat, hiszen a Mexikóban palackozott tequilák alkoholtartalma többnyire 35%, de akár 55%-os is lehet.

A tequila kalóriatartalma

Ugyebár az alkoholról általánosságban tudjuk, hogy nem kimondottan része a fogyókúrás étrendnek, hiszen többnyire magas a kalóriatartalma.

Van azonban egy jó hírünk: a kedvenc mexikói italunk nem tartozik ebbe a sorba, a tiszta agávé tequila kalóriatartalma alacsony, köszönhetően részben annak, hogy kevés benne a cukor, és nem tartalmaz szénhidrátokat. Egy népszerű kalóriaszámláló szerint egy átlagos adagban, négy centiliterben 44 kcal-t találunk, amivel még nem rontjuk el a diétánkat vagy az egészséges életmódunkat. Az már más kérdés, hogy ehhez a négy centiliternyi tequilához mi kerül még a mixerben…

A tequila koktéloknak számos formája létezik
A tequila koktéloknak számos formája létezik – Fotó: canva.com

Koktélok tequilából

Tekinthetjük egyfajta koktélnak azt a keveréket, amelyek az őshazában, Jaliscóban fogyasztanak, ugyanis ott a tequilát frissen facsart narancs-, grapefruit- és limelével, plusz egy kevés sóval isszák. Népszerű és finom a kávés tequila, és persze még sokféle koktélt készítenek belőle. 

A teljesség igénye nélkül következzenek a legismertebbek tequilás koktélok:

  • Margarita
  • Tequila paloma
  • Tequila sunrise
  • Tequila Martini
  • Matador
  • Tequila diablo rojo
  • Tequila pina del oro
  • Negroni

Fotók: canva.com